Zongoraoktatás a Föld bármely pontján

Zongora oktatás kapcsolat

Zongoraoktatás

Zongoratanulás, zongoratanítás

Gondolj csak bele. A nagyszerű érzések és gondolatok előtere. Gondolj csak bele, hogy milyen nagyszerű érzés volna ha minden úgy történne a zongoraoktatás során, ahogy szeretnéd. Amikor már a zongora nem csak álom lenne csupán, a zongoratanulás nem szenvedés volna csupán, hanem az, amire mindig is vágytál. Hiszen ha nekem sikerült megtanulni zongorázni, akkor bárkinek sikerülhet.

Zongoraoktató

Christian Tillinger vagyok, a Különleges zongora oktatás alapítója. Olyan ember vagyok, aki semmiben sem több, sem kevesebb mint te magad – a zongoratanulás során. Ugyanúgy kezdtem a zongoraoktatás óráimat, mint bárki más, gyermekkorában. Csináltam a zongorát, majd belebuktam. Nem ment a zongora, pedig amit lehetett elkövettem. Kétségeim voltak:

  • Elegem volt a kudarcból: Hittem, hogy a zongoraoktatás nem lesz ilyen és sikereim lesznek, mert már elegem volt.
  • Meguntam a sok visszautasítást: Belefáradtam abba, hogy a zeneiskolás zongoraoktatás nem hozott eredményt. Mindenhol csak a gond volt.
  • Bizonytalan volt az egész: A zongoratanulás során nem volt célom, a zongora oktatók nem vezettek.
  • Nem láttam a zongora tanulásom jövőjét: Hiába volt a zeneiskola, a zongora magánoktatás, semmi sem ment. 10 éves voltam ekkor.
  • Gyors megoldásokat akartam: Zongorázni akartam, ahol a zongoratanulás gyors eredményeket hoz. De nem így történt.
  • Szerettem volna kényelmesen haladni: Olyan zongora leckéket akartam, ahol könnyen tanulok és a zongoratanulás öröm.
  • Nem volt garanciám, hogy sikerül: Hiába volt zongora magántanárom, akkor sem ment. Hiányzott az a valami plusz.

Nekem sem volt könnyű

Igen, nekem sem volt könnyű, de nem adtam fel. Nem adhattam fel, mert tudtam, hogy ezt lehet másképp is. Csak ezt nem tudtam, hogy ez a másképp miképp is lesz meg.

Tudtam és kitartottam

Tudtam, hogy ezt biztosan lehet másképp is. Csak azt nem tudtam, hogy miképpen is. Ezért még több tanárt kerestem, de a tudásom csak nem vált eredményessé. Pedig ekkor már sokadik éve zongoráztam.

26 elbukott év

Sokadik éve zongoráztam már. Több mint 20 év volt mögöttem, de féltem. Tartottam a kudarc keserű ízétől. Nem mertem felvételeket készíteni a játékomról, mert azt éreztem és gondoltam, hogy nem elég ez még. Mivel az érzéseim és a gondolataim fele-fele arányban osztódtak, ezért meg tudtam ítélni a valóságot.

Tévedtem, de rájöttem

Nagyot hibáztam. Ez volt a tanuló pénzem. Azt hittem, még pár év s akkor már jó lesz a zongora tudásom. Azt hittem, hogy ekkorra már fel is játszhatom videofelvételre azt, amit tudok. De tévedtem. Ez sosem jöttel. Egészen egy ideig.

Gondolat és érzelem

Rájöttem, a sikerhez más a fontos. Letettem az elvárás szülte maximalizmus és belefogtam abba, amit ma a Különleges Zongora oktatásnak neveztem el. Így tanultam meg zongorázni.

Nyugodj meg, messze a cél

Látom sok embernél. Fut mint az őrült. Adj Uram, de rögtön. De lehetőleg még tegnapra. A zongora művészet. A profi szint 30 év. Az amatőr szint 15 év. A hobbista szint 8 év. A kóborlóknak itt nincs helye. Ez meló. Ha kibírod, fog menni, ha nem, feladod. Van benned akkora erő, hogy ezt így meglásd?

És mi is volt a cél?

Sosem veszítsd el a célodat. Soha. És tarts ki mellette. Ha ez másképp lesz, elbuksz, abbahagyod. Sokan hagyták már előtted abba a zongorát. Nyugi, nem te leszel az első. De ha van benned erő, lehet ezt másképp is. Mi kell? Szép szavak és álom vagy álom és faktumok?

És az alcélok megvannak?

Megvannak az al célok? Kell a Holdfény szonáta. Oké, mi kell ehhez. Kell tudni kottát olvasni és kibírni, hogy rengeteget ott ülsz a zongora előtt úgy, hogy nem fog menni. Így állj hozzá. Nem fog menni. De ha kibírod és megvannak az al célok, akkor sikerülhet. És megint csak: sikerülhet. Ha az álmodozás és a tett a megfelelő helyen van kezelve.

Hangszervétel

Semmilyent se vegyél, ezt ajánlom. Legyen cél, al cél és terv. Ha ez megvan, akkor próbálkozz papírzongorával először. Ha eltelik így egy hónap és még mindig érdekel a zongora, akkor vegyél pianoforte-t vagy pianínót.


Ha ragaszkodsz a digitális silány cuccokhoz, akkor vehetsz egy olyan vackot is. Több vád ért engem, hogy miért fikázom a szuper jó digitális hangszereket. Először is azért, mert átlátásom van. Másodszor azért, mert már játszottam Bösendorfer, Steinway és Petrof pianoforte hangszereken. Harmadszor azért, mert játszottam sok fajta pianínón és tudom, hogy ezek sokkal gyengébben szólnak.


És azért is, mert abszolút hallásom van. Hallom a különbséget. Hallok mindent, aminek ott kell lennie. Egy digitális ketyerén sem hallottam meg még ezt. A hangjuk maga a borzadály, a billentésük olykor még jobb is, mint a pianofortéknak. De végső soron nem jobb.


Számomra egy digitális zongora nem más, mint ha valaki a guminőt dicséri, hogy milyen szerelmeskedés volt közte és a bombázó nője között. A guminő nem igazi nő, s itt érzések sincsenek. Durva a hasonlat? A digitális zongora is ilyen.

Milyen digitális zongorát ajánlok?

Egyiket sem. Egyik sem jó. Nekem FATAR mesterbillentyűzeteim vannak. A billentésük már már jobb, mint a pianofortéknak, de a hangja bármelyik hangmodullal botrányos. A legrosszabb hangja a digitális zongorák közül a Roland hangszereknek van. Nekem. Neked tetszhet, de én most magamról írtam.

A jó tananyag

Itt a gyenge láncszem. Ha ez van, akkor lesz siker, mert van vezetés. Elárulom: idehaza nincs jó anyag. Miért nincs? Mert kőkemény meló kidolgozni a tanárnak. Lehet, hogy ez így sarkított, de ettől még ez így van. Vannak helyek, amiket ajánlani tudnék, de ott sem volt valami rózsás életem. Mást sértegetni meg nem fogok.

A jó tanár beszerzése

Nos, ezt most felejtsd el. A zenészek amikor nincs munkájuk oktatnak. A tanároknak amikor nincs pénzük, akkor magánórákat adnak És vagyok én, aki se nem tanár se nem zenész. Meg tudom mutatni, hogy mit tegyél ahhoz, hogy elérd azt, amit én tudok.


Van akkor tudásom a zongorán, hogy az sok emberre hatást gyakoroljon, de ettől még sem tanár, sem zenész nem vagyok. Igaz, ennek a negatív oldala is adott, ami nálam hiányzik. Mindig pontos vagyok, hiszen nem vagyok zenész, aki depresszióban küzd, alkohol problémákkal.


Nem vagyok tanár, aki követi az anyagot, amit belevertek és attól eltérni képtelen. S mivel nem vagyok tanár, így nem is tanultam azt, ami idehaza van. Otthagytam őket. Egytől egyik. Nem tetszett. Tudtam, hogy nem lesz egyetemi diplomám.


Azt mondtam, most már a magam egyetemét kell megcsinálnom. Magamnak kell az egyetemi anyagot kidolgoznom és megtanulnom. Ez hellyel közzel sikerült. Igen, sokszor eszembe jutott, hogy kevés voltam én az egyetemhez. Igaz ez is. Csakhogy nem érdekel.


Akkor meg hová menj, ha nincs jó tanár? Nehéz kérdés. Attól függ, hogy mik az igények. És mennyi pénzed van erre. Bár az utóbbi fontosabb, hiszen aki jó, annak nincs ideje. És persze nem olcsó.

Lépések sorozata

Megvannak a lépések? Az, hogy mi fog kelleni a célodhoz? Hangok gyakorlása, hangközök, dalok, vakjáték, kotta olvasás, akkordok, két kéz függetlenítés, improvizáció, stílustan, stilisztika… folytassam? Nincs? Akkor nem fog menni és itt a pont. Honnan tudom? Onnan, hogy én voltam a legesleghülyébb a zongorához, onnan. Semmi sem ment sosem. Innen tudom.


Tudom azt, hogy vannak lépések, törvények. Ott a munka, a kitartás. Megtanultam egyet, mert az élet berugdosott: tudom, hogy mikor nyissam ki a számat é s mikor kussoljak. És az utóbbiból kell a több. Inkább csak figyelni, gondolkodni és ha eljött a cselekvés ideje, akkor dolgozni kőkeményen. És akkor itt a siker. A sikerhez meló kell.

Van sok dalod?

De legalább ötven? Van? Ha nincs, akkor erre kell ráfeküdni. Tény, hogy ha ezt a KZO tanrendszerével teszed, akkor ott a haladás folyamatos, így ez lassabban érik be. Lassabban lesz meg az ötven dal, mert vezetett a tudás, a haladás.

De kezdetben elég a YouTube

Onnan szerezz oktatóvideókat, vagy a zongoraoktatás honlapján is van pár. Teljesen mindegy, hogy honnan, csak feküdj rá a dalokra, mert ez számít.

Sikerélmény

Ha lesznek dalaid, lesz kinek bemutatnod mert nem leszel maximalista és elvárásokkal teli, akkor lesz sikerélmény. Ha nem mutatod be azt, amit tudsz mondván ez még nem elég jó, akkor játszhatsz 30 éve, akkor sem lesz siker.

Honnan tudod?

Onnan, hogy több mint 20 évig nem léptem fel sosem. Onnan. S miért nem léptem fel zongoristaként? Azért, mert azt mondtam, hogy ez még nem eléggé jó. Megboldogult apám azt mondta, hogy ez sosem lesz jó és a ha arra várok, hogy ez jó legyen, akkor sosem fogok fellépni. Igaza is volt. De neked nem kell ilyen hülyének lenned, mint én voltam. Mert az voltam. De tanultam.

Egy célod van csak: légy boldog

Már tudsz egy dalt, de nem elég. Van már öt dal, de az is kevés. És kérdem én? Boldog vagy ezzel az öt dallal? Nem? akkor ezer dallal sem leszel boldog, mert csak habzsolni fogod az információkat, de élvezni az eredményt sosem fogod tudni.

Honnan tudom?

Hát elmesélem: kölyök voltam, hallottam Scott Joplin dalokat. Tetszettek. Apám megvette a kottájukat, leutazott Pestre, mert akkor még nem Budán éltünk. Gyakoroltam, csináltam a Joplin ragtime-okat. Betanultam mind a két piros kottás könyvet. És boldog voltam? Nem! Mert csak megcsinálni voltam képes, de aratni azt már.


Elültettem a magokat, megjött a termés, de betakarítani már nem voltam képes. S tudod miért? Azért, mert beszari voltam. Te is ez vagy? Akkor szedd össze magad öregem, mert az, amit már most tudsz sok embert tenne boldoggá. Ne rinyálj, hanem légy büszke, emelt fővel és merd kijelenteni: nagyon jól tudok zongorázni.

Honnan tudom?

Onnan, hogy ez nekem 26 év zongorázásomba került. 26 évig meg voltam győződve, hogy ez egy kalap szar az egész amit tudok. 26 év. Tudod milyen sok idő ez. És még további 2 év kellett ahhoz, hogy ki merjem jelenteni azt, hogy nagyon szépen tudok zongorázni. Tudod milyen kőkemény meló volt ez? De neked nem kell ilyen baleknak lenned.

Kottaolvasás

A kotta profiknak való, amit profik írtak. Azoknak, akik tudnak olvasni. Ha te nem tudsz olvasni, mert nem gyakoroltad ezt, akkor miért várod el, hogy menjen ripsz ropsz a kotta?


Képzeld csak el, hogy mikorra volt az, amikorra már úgy tudtál olvasni, hogy az érzések is átjöttek, valamint nem hogy nehézséget nem okozott a könyv olvasás, hanem egyenesen kívántad a könyvet?


Nézzünk egy példát erre: hat évesen kezdtem el a betűk tanulását. 15 éves koromra már faltam a könyveket. Hány év ez? Kettő? Ugye nem? Hát a kottaolvasás is eddig tart. Ezért mondtam neked: légy realista, de merj álmodni. De ha már álmodtál és realista vagy, akkor tudd, hogy mikor kell dolgozni és mikor kell kérdezni, valamint mikor lehet pihenni, meg csak úgy nagy szavakat dobálózni a zongoráról.

Tanrend

Mi alapján fogsz tanulni? Csak úgy, amit a tanár mond? Hát, abból nagy sikert ne várj. De akkor mit tegyél? Olyan tanárt keress, aki neked lépésről lépésre szakszavaktól mentesen levezeti egyszerűen és érthetően azt, hogy miképp jutsz el a mostani semmis tudásodból oda, ahol lenni szeretnél.


És a végére a legjobb: ne tégy időt a célhoz. Ismétlem, mert fontos: ne tégy időt a célhoz. Nem írom le harmadszor, érthető ez így is. Ha nem teszel a célodhoz időt, akkor sok sok a maximalizmusból szült szenvedéstől kíméled meg magad és a környezetedet.


És most, a végére a legjobb, gyere, csináld a zongorád. Ennyi volt az olvasás helye, ennyi bőven elég volt. Gyere, gyakorolj, most jött el a meló ideje. Kívánok jó feneket ehhez, hogy sokat bírj ülni a hangszer előtt, jó buta fejet, hogy ne kérdezősködj, kívánok sok sok észt, hogy meg tudd kérdezni az elején, hogy mit tegyél és sok sok lemondást tűrő kitartást, mert abból háromszor adagra lesz szükséged.

Honnan tudom?

Onnan, hogy le merem ezt írni és alá is tudom támasztani ezt: nagyon szépen tudok zongorázni. Büszke vagyok a tudásomra.

Te képes vagy erre?

Mert ez élő szóban a szemedbe is el merem mondani és odaülök a hangszer elé és bizonyítok. Te képes vagy erre. Nem? Akkor irány melózni. Skálázz, forgass akkordokat és csinálj sok dalt. Ez itt a meló helye. Ennyi volt a szövegelés, most jöhet a munka. Sok sikert, kitartást és ne feledd: ne fog menni, de át kell vészelned és ki kell bírnod. S ha kibírod, akkor sikerül.


És ugye azt is tudod, hogy nekem nem azért sikerült, mert az apám is zongorista volt, sőt, a vér szerinti apám is? És ugye azt is tudod, hogy nem az abszolút hallásom végett tudok ilyen szépen játszani? Hanem azért, mert sokat sírtam, amikor nem ment és sok éjszakán át gondolkodtam, hogy miképp is lehetnék sikeres.

Ezért megy nekem

Mert a munka egyenlő mérlegével tisztában voltam. Ez nekem ez idáig 33 évembe került. De megérte. Azért, mert imádom azt, amit csinálom. Ha ma kezdhetném újra, akkor is a zongorát választanám. Azért, mert van benne valami. Még nem tudom mi, de ha rájövök, majd úgy 60 év rutin után, akkor elmondom.


Addig marad a homály körülötte, ami nekem bőven több mint elég. És most már tényleg végzek mára, gyerünk, irány gyakorolni. Mert ugye tudod azt, hogy a gyakorlás a lényeg! Lehet bármilyen jó egy tanrendszer, ha azt nem csinálod! Bár tény az is, hogy ha nem jó egy módszertan, akkor csinálhatsz te bármit, az akkor sem lesz neked való. Ezért kell középre súlyozni, hogy a kecske meg a káposzta… szóval igaz a mondás.

Módszertan felépítése

Az alábbi összefoglaló a KZO metodikáját mutatja be. A módszertan 2004-ben vette fel formáját, aminek alapítója a sorok írója vagyok Christian Tillinger. Sosem végeztem egyetemet, sőt még főiskolát sem. A zeneiskolát sem fejeztem be, még az alap képzést sem. Sosem léptem fel zongoristaként.


Sosem ment semmi sem a zongorán. Sőt, meg voltam győződve, én vagyok a leghülyébb valaha létezett dilettáns, akit – érthetetlen módon – a szülei egy értelmetlen dolog elé cipelik nap nap után. S ezt sosem adták fel. Idővel meg már én nem tudtam feladni. Valahogy a zongora megtalált mindig.


Zenekarban sem játszottam sosem. Nem készült CD felvétel a játékomról. Nem dolgoztam zenei stúdióban, sőt, zenészként sem. Ezzel szemben:


A legjobb mesterektől tanultam:

  • Apám: 1944-ben született. 1964-ben, amikor már 20 éves a zongora tanárnője 90 éves. Apám tanárnője 1874-ben született. Amikor 20 éves volt, az akkori professzora 80 éves volt.
  • Apám tanárnőjének tanára 1894-ben volt 80 éves, aki 1814-ben született. Beethoven 1827-ben halt meg. Az akkori tanítványai egyenes ágon a mesterei voltak apám zenetanárnőjének a professzorának.
  • G. Károly: apám növendéke (a meglévő információim szerint)
    • Barokk tan mesterképzés
    • Transzponáció mesterképzés

Nem mennek a lépések

Hogyan tedd lépésekké a tananyagot? Amiről senki sem beszél. Ebben a leckében megtudsz mindent, ami a zongora körül van. A hangszervásárláson át a beszerezhető kottákig. Mindent, ami az elinduláshoz fontos. Még mielőtt bármit is vásárolnál fontos tisztáznod, hogy mit szeretnél.


Ezt követően megtudni, hogy ki által szerzed meg azt, amit szeretnél. Ha ez is megvan, akkor jöhet a recept, amivel megtudod, hogy mik azok a lépések, amelyek a célod eléréséhez kellenek. Nézzük sorjában ezeket.

Mit is akarsz elérni?

Ha csak úgy elkezded a zongorát, az is jó, de nem sokat ér. Csinálod, de minek? Mi ennek az egésznek a célja? Minek kezded el? Csak hogy csináld, aztán meglátjuk?

Oké, de mit látunk meg?

Olyan ez, mint amikor beülsz a kocsiba és meglátjuk, hogy hol lyukadunk ki. Ez nem gumi, hogy ha kilyukad, akkor befoltozzuk. Ez egy olyan valami, amit elkezdeni cél nélkül bár el lehet, de minek?

Mi a célod?

Van célod? Nincs? Akkor keress egyet magadnak. Nem tudod mi lehetne az? Akkor kutakodj. És ha megvan, akkor tarts ki mellette. Lesznek sötét napok, lesz olyan, amikor azt mondanád legszívesebben, hogy szarok rá, ez nem megy, ez egy kalap szar az egész! Nekem is volt ilyen. Sőt, csak ilyen volt. De az élet mindig berugdosott. És sikerült.

Mekkora szeletekre bontsd a célt?

Kicsikre és mindig ünnepeld meg, ha eléred ezt. De a fő célhoz al célok is kellenek. És le kell írnod ezeket. Minek? Azért, hogy dolgozz a célodon, a célodért, hogy foglalkozz vele. Minek leírni, ha megjegyzed azt? Minek leírni, ha az elég egyértelmű? Azért, mert az okos embereknek a legnehezebb megtanulniuk. Azért.

Légy reális, de merj álmodni

Imádom a realistákat. Valahol mindig negatívak, ami jó. Imádom az álmodozókat és a nagy szavakat mondó embereket is. Ez is jó. Azért, mert mindkettő megfelelő. Mindkettő berugdos valahová. Ha csak az egyik van meg, nem sikerül. Semmi. A zongora sem. Ha a kettő összhangban van, akkor már érdemes élni.

Tarts ki az alcéloknál

Megvan a fő cél, nagyon. Ez lehet ez: ezt és ezt a dalt akarom tudni két kézzel úgy, ahogy ez és ez játssza ezt a dalt. Szuper. És mit vagy hajlandó érte tenni? Mert az a valaki kőkeményen oda tette magát. Akkor is, amikor nem ment. Akkor is, amikor nagyon nem ment és ideges volt.

Zárd a pozícióidat

A legfontosabb, hogy védd be magadat akkor is, amikor nem megy. Tanuld meg, hogy miképp tudsz kimosakodni akkor, ha nem megy. Mert nem fog menni. Nem fog menni. Érted? Erre készülj fel. Csinálni fogod és kudarc, kudarc és kudarc. Körbe. De egy napon ha kitartasz, akkor sikerülhet. De csak sikerülhet, ha nem adod fel.

Tedd közé, amit tudsz

Ez is jó rész. Ha már pötyögsz valamit egy ujjal és módod van, azonnal mutasd be másnak. Élvezd azt, aki őszinte és megmondja azt, hogy ez egy kalap szar. Értékeld, mert őszinte. És ezen nem letörni kell, hanem megkérdezni, hogy mivel lehetne jobb. Ha nem tudja, akkor semmit sem ér a véleménye.

Kiértékelés

A klasszikus értelemben vett zongora tanulás nem hoz eredményt. Nincs mögötte mélység, nincsenek használva a modern eszközök és nincs kiértékelés. Ha nem lennének modern eszközök csak papír és ceruza, ahová borotvaélesen levezetné az oktató a tudás és a nemtudás meglétét és ezt elemezné, akkor több mint 70%-kal nagyobb hatékonyságot tudna magáénak.


A hallgatók pedig pontosan tudnák, hogy mi az, amit tudnak valójában, s mi az, amit nem tudnak, de azt hiszik, hogy tudják. Bemutatok neked egy olyan rendszert, ami a maga nemében is egyedülálló. A valaha létezett leghatékonyabb zongora oktatási kiértékelési rendszert.

Tudom, fura lehet elsőre

Tudom, fura lehet elsőre, hogy ezen bukik minden, de gondolj csak bele: ha tudod, hogy mit tudsz, akkor azt be mered mutatni, hiszen tényekkel alátámasztottan tudod igazolni, hogy igen, ezt tudod. Sőt, tovább is megyek ennél: ha tudod, hogy mi az, ami már lezárásra került s mi az, ami még nyitott dal vagy darab, akkor megint csak bátrabb vagy, hiszen tisztában vagy a tényekkel.

Amikor még én tanultam

81 végét írhattuk, amikor apámat hallottam a zongorán. Sokszor ébredtem az ujj gyakorlataira, ami a skálák és a Hanon ujj gyakorlatait jelentette. Olykor Beethoven szonatinákat is játszott, de nem volt ez mögött rendszer. Bár gyerekként négy évesen ezt megítélni nem tudtam.

Most, közel a negyvenhez

Most, közel a negyvenhez pedig már vissza emlékezni erre nem tudok. Azt tudom azonban, hogy nem volt leírt rendszere, mivel a képzésemet átvette. Lehetséges, hogy mindezt fejben futtatta, de nekem nem volt visszajelzésem, így sosem tudtam két dolgot:

  • Mi az, amit tudok
  • Mi az, amire jó lenne rágyúrnom

Amikor nekem még nem ment

Nem gyakoroltam sosem annyit, amennyi apám szerint kellett volna. Sosem skáláztam sokat, mert nem szerettem az unalmas dolgokat. Inkább csajoztam volna, de kellettem a kutyának. Nem tudtam sem csajozni, sem focizni, csak egyet: bújni a könyv fölött s megélni a két terrorista szülőm óhajait.

A sok év mögött

Sok évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy feldolgozzam a szüleim által elkövetett bűnöket. Persze a szüleim is az áldozat áldozata, de ezt ekkor még nem tudtam. S ezért a zongora sem ment. Egyszerűen nem volt dicséret. Hogyan is mehetett volna? Hát így: